Saját tapasztalat: El kellett ütnöm fél órát ma délután a Malomban, és pont ott volt a CBA... Gondoltam - régen jártam már ott - körbenézek, hátha találok valami sörkülönlegességet. És lám, felfedeztem egy eddig még nem kóstolt német barna búzasört, a kis extra alkoholtartalommal rendelkező Erdinger Pikantus-t! Nem olyan régen kóstoltam meg az Erdinger "sima" barna búzasörét (Erdinger Weissbier Dunkel 5.3% ), amely akkor 9 pontot ért nálam, ezért már előre örültem, hogy ennek a pikáns változata legalább olyan minőségi és könnyen csúszó lesz, mint az volt. Nem is tévedtem: Az Erdinger Pikantus beváltotta a hozzá fűzött reményeimet. Kitöltéskor olyan dús és sok habja lett, hogy nem is tudtam egyszerre a pohárba önteni az üveg tartalmát (a magas alkoholtartalom ellenére lett sok hab!). Illata friss, búzasörös, a kortyok selymesek, élesztősek, és az utóízükben kicsit alkoholosak.Hogy ne csak márkán belül hasonlítsak: Emlékeim szerint a Franziskaner Weissbier Dunkel talán kicsit édesebb volt ennél a sörnél, de egyik sem hiba eredménye, csupán máshogy hangolták őket a főzdében. Itt is meg kell jegyeznem azt, amit a "sima" barna búzánál tettem: Hihetetlen, hogy mekkora különbség van az itthoni és a németországi árképzések között. Míg ott €0.70-€0.80 (kb 200-250 Ft) körül lehet ezeket a söröket kapni, ezért az üvegért 475 Ft-ot fizettem. Majdnem dupla ár. Gondolkozzunk, mit csinálunk rosszul... vagy mit csinálnak ott jól!
Erdinger vonalon a következő söröket kóstoltam még:
Erdinger Weissbier 5.3% - búzasör
Erdinger Weissbier Dunkel 5.3% - barna búzasör
Erdinger Weissbier Kristall 5.3% - szűrt búzasör
Erdinger Urweisse 4.9% - búzasör
Erdinger Champ 4.7%
Alkoholtartalom: 7.3%
Összetevők: víz, búzamaláta, komló, sörélesztő
Gyártja: Erdinger Weissbrau
Itt vettem: CBA Malom, Kecskemét; Ára: 475 Ft (2013.04)
Értékelés:
Sör pontszám: 9/10
Ár/érték arány: - 3/10
Újra vennék? – Igen
Megérte? – A tudat, hogy fél áron is van 700 km-re innen, szétszed...
VálaszTörlésKötelező olvasmány:
http://sorpont.blog.hu/2012/12/07/minusz_egyedik_lepes_az_alapanyagok_alapjai
http://sorpont.blog.hu/2012/12/08/sortipusok_altalaban
http://sorpont.blog.hu/2012/12/08/a_lagersor
http://sorpont.blog.hu/2013/01/14/az_ale
http://sorpont.blog.hu/2013/01/14/az_ale_ii
http://sorpont.blog.hu/2013/01/20/koztes_sortipusok_ami_sem_ale_sem_lager
http://sorpont.blog.hu/2013/01/26/de_milyen_soroket_foznek_magyarorszagon_1_lagersorok
http://sorpont.blog.hu/2013/01/27/de_milyen_soroket_foznek_magyarorszagon_2_ale-ek
http://sorpont.blog.hu/2013/02/04/sorfozes_466
http://sorpont.blog.hu/2013/02/24/nagyuzemi_kisuzemi_kezmuves
http://sorpont.blog.hu/2013/02/25/a_magyar_soripar
http://sorpont.blog.hu/2013/03/10/a_cseh_soripar
http://sorpont.blog.hu/2013/03/11/a_nemet_soripar
http://sorpont.blog.hu/2013/03/17/a_brit_soripar
http://sorpont.blog.hu/2013/03/18/a_belga_soripar
-
Kedves Tamás!
TörlésJó lenne, ha a címkékhez mindig bekerülne a sör típusa, hogy később összehasonlíthatóak legyenek az azonos kategóriába tartozó termékek. Kicsit részletesebben mint most, a fentiek alapján! Az hogy Lager, vagy Ale az mindenképp, de azokon belül is a pontos altípus.
Ezen kívül szívesen látnék egy kisüzemi/nagyüzemi megkülönböztetést is!
Főzdefeszt - a hazai kézműves sörök fesztiválja
VálaszTörlés2013. június 6-9.
Budapest, Mikszáth Kálmán tér
1.
http://youtu.be/0PcWK6TWxms
2.
http://index.indavideo.hu/video/Mitol_lesz_kezmves_a_sor
3.
http://indavideo.hu/video/Hazisorfozok_versenye_a_Spilerben
Talán az egyetlen olyan sörfesztivál, ami valóban a sörről szól. Itt nem a Megasztáros és X-faktoros fellépőkön van a hangsúly mint a "nagyokon". Azokon a hatalmas multisörgyárak ársztják el igen silány minőségű löttyökkel a belépőt megvásárló, szakértőnek nem, sőt még sörszeretőnek is igen nagy túlzással nevezhető tömeget.
TörlésA másik, a Főzdefeszt-hez hasonló, minőségi temékeket felvonultató esemény, a Cseh Sörnapok!
Valóban mérvadó értékelések:
VálaszTörléshttp://www.ratebeer.com/user/67809/ratings/
Ezeket érdemes még követni:
Törléshttp://sorpont.blog.hu/
http://sorbuvar.blog.hu/
http://folyekonykenyer.blog.hu/
http://komlo.blog.hu/
http://serteperte.blog.hu/
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlésEzt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlésSzia!
VálaszTörlésLátom, hogy te is kecskeméti vagy, lehet, hogy már akár találkoztunk is. Mivel nem találtam konkrét elérhetőséget, megkérhetlek, hogy írj pár mondatot magadról emailben? kismansonka(kukac)msn.com
Köszi, Máté
Én is vettem egy üveggel ugyan ott. Nekem a sima barna jobban bejött, talán a kevesebb szénsav tartalom miatt.
VálaszTörlésTudtátok, hogy azokat a LAGER söröket - tehát alsó erjesztésű élesztőfajtákkal készített söröket, ahol az élesztő alacsonyabb hőmérsékleten, hosszabb ideig dolgozik, és végül a lé aljára ül le, ahogyan az az általunk ismert legtöbb fajtánál történik - amelyeknek a szárazanyag tartalma 16% vagy több, azokat Bak söröknek nevezzük? Ezek lehetnek világosak is és barnák is. A szín csak a maláta (azaz csíráztatott árpa) pörkölésének mértékétől függ. A szárazanyag tartalom, más néven balling vagy plato fok leegyszerűsítve, egy adott mennyiségű vízhez felhasznált gabona mennyiségét jelenti. Minél nagyobb ez a szám, annál több maláta kerül ugyanannyi vízhez, ezáltal teltebb, nehezebb lesz a kész sör. A cseh sörökön ezzel a számmal találkozunk általában. Tehát ha ez az érték 16 vagy több, akkor az egy Bak sör. Ha ez a szám 18 vagy több, azt Duplabak-nak hívjuk. Az alkohol nincs közvetlen összefüggésben a szárazanyag tartalommal. Ez csakis a testességet határozza meg. Tulajdonképpen, hogy mennyire laktató. Azért vannak "szokások", hogy ezeket többnyire erősebbre is főzik. Több árpa több enzimet tartalmaz, így több alkoholt lehet belőle kihozni. Lehet, de nem feltétlenül kell! Érdekesség, hogy a búza sör felső erjesztésű, más néven ALE - ahol az élesztő magasabb hőmérsékleten, rövidebb ideig dolgozik, és végül a lé tetejére úszik fel. Ezek az árpamaláta mellett, búzamalátát (azaz csíráztatott búzát) is tartalmaznak. A magasabb szárazanyag tartalmú változatát ezeknek is baknak hívjuk, egészen pontosan Búzabak sörnek. A gyorsított erjesztésű ipari söröknél nem fejlődik elegendő saját szénsav a rövid idő alatt, így utólag kell mesterségesen pótolni. Ezzel szemben a valódi söröknél a kellően hosszú erjedés során, az élesztő a természetes cukrokat alkoholra és széndioxidra bontja, így saját szénsava van. A mindenhol kapható sörök között igen ritka ez utóbbi, az Erdinger az pont ilyen. Így a Pikantus, ami egy Búzabak sör, a magasabb alkohol mellett, több szénsavval is rendelkezik, mint a Barnabúza. De nem lehet őket összehasonlítani, mert a belekerült gabona mennyisége miatt más kategória, más a testességük attól függetlenül, hogy mindkettő barna. Gondolhatnánk, hogy amiben több az anyag az jobb is. De ez sok mindentől függ. Az igaz, hogy több anyagból könnyebb jót csinálni. Több íz anyag van a több malátában. De van olyan alkalom, amikor kifejezetten egy könnyedebb sört kívánunk. Nyári melegben, vagy könnyebb ételekhez van, hogy a kisebb szárazanyag tartalmút érdemes választani. Aki pedig kevesebb ballingból is tud igazán jó sört főzni, az valóban ért a szakmájához! A malátán, az élesztőn és vízen kívül van még egy alapanyag, amiről nem esett szó. Ez a komló. Az első hárommal ellentétben ez nem feltétlenül szükséges a sörkészítéshez, igazából csak a fűszer szerepét tölti be. Ez felelős a keserű ízért, míg a maláta inkább az édesért. Mindennemű egyéb adalék, pl . kukorica, rizs stb. nem a sörbe való! A komló egy kenderféle, aminek a tobozvirágzatát használják. Rengeteg fajta létezik, és az íze ettől függően változik. Minél nagyobb az alfasav tartalma, annál keserűbb. A legújabb amerikai nemesítések virágillatot és gyümölcsös ízt is kölcsönöznek a sörnek. A bornál is a szőlő fajtája határozza meg az íz különbségeket, itt is ez a helyzet. A komlónak, a legújabb trendekkel ellentétben, az alap német búzasöröknél nincs akkora jelentősége, nem az a hangsúlyos elem. Főleg az élesztővel játszanak, rengeteg alfajt nemesítettek ki, amit nem szűrnek ki a gyártási folyamat végén a léből, ezáltal rengeteg plusz ízt, és bel tartalmi értéket őriznek meg. A búzasörök sajátossága a citrusos íz, és a szép hab. Ezért nem kell bele se citrom, se rizs. Ezeket csak a rossz búzasörökbe rakják, amik nem rendelkeznek ezekkel az alap tulajdonságokkal, és ezzel mintegy "létrehozzák" a hiányzó hatásokat!
VálaszTörlés