Típus: Magyar sör, világos
Saját tapasztalat: A Sopronit úgy szerettem volna megkóstolni, hogy a
Soproni 1895-tel együtt tesztelem le. Nem kis keresgélés után (hogyhogy mostanában nem lehet minden boltban 1895-öt kapni??) sikerült mindkét üveget beszerezni, méghozzá nyár közepi lejárattal, hogy a frissesség hiánya ne állhasson a teszt útjába.
Fej-fej mellett bontottam ki az üvegeket és egyforma pohárba töltöttem a tartalmukat. Remélem, hogy a kép is visszaadja az árnyalatni különbséget a két szín között, és látható az, ami élőben is: Az 1895 sötétebb, teltebb sima társánál. A habjuk kb 3 perc alatt szertefoszlott, viszont a fényképezés idejét azért tisztességgel kibírták. Először a sima változatba kortyoltam bele, és hamisíthatatlan Sopronis íze volt. Bekötött szemmel felismerném a közepesen keserű, kissé citrusos és kissé üveges ízű, de magyar viszonylatban szerintem teljesen jól iható sört. A második kortyolást az 1895-ből tettem. Szerintem tisztább, és határozottabb az íze, mint a sima változatnak, valamint egy hajszállal jobban átjön az alkoholossága is. Apropó tisztább: Az üvegeket forgatva előkerült a turpisság, ugyanis a sima változatba tettek kukoricadarát, az 1895-be pedig egy ideje már nem! Ezért döntöttem úgy, hogy a teszt végére az 1895-öt hagyom meg, hogy a finomabb íz maradjon a számban.
Összegezve: A Soproni világos önmagában nézve jól lecsúszott. A magyar sörökhöz viszonyítva szerintem finom, nemzetközi nagy nevekkel (és pl. a híres cseh
Pilsner Urquell-el, vagy a
Staropramennel, vagy akár egy-egy német "Reinheitsgebot"-os sörrel) azonban nem veszi fel a versenyt. Árát tekintve kimondottan olcsó volt - mindössze 175 Ft - ezért ár/érték arányban viszont kimondottan jól muzsikál!
Alkoholtartalom: 4.5%
Összetevők: víz, árpamaláta, kukoricadara, komló
Gyártja: Heineken Hungária Sörgyárak Zrt. 9400 Sopron, Vándor S. u. 1.
Itt vettem: Kecskemét, Tesco, Ára: 175 Ft (2013.04)
Értékelés:
Sör pontszám: 8/10 (magyar vonalon)
Sör pontszám: 5/10 (nemzetközi vonalon)
Ár/érték arány: - 9/10
Újra vennék? – Ha magyar sört szeretnék, akkor ezt venném!
Megérte? – Igen
Saját tapasztalat: A Starobrno Tradiční 4% egy olyan világos sör, amelyet a Heineken főz Hurbanovo-ban. Jellegét tekintve egy výčepné/výcapné, azaz csapolt jellegű sör. Kicsit keresgéltem, hogy milyen fajtát sikerült korábban megkóstolnom (meglett, a Starobrno Medium 4.7%), és annál sem kellett csalódnom, ugyanis könnyed, kiegyensúlyozott sörként ismertem meg. Nincs ez másképp a "kistesóval" sem, ugyanis a Tradiční is könnyen lecsúszott, nyári estén szomjoltóként első osztályú lehet, habár kissé emelt szénsavtartalmának köszönhetően nem selymesen gurulnak le a kortyok. Nincs semmi fura, vagy épp kellemetlen mellékíz, csakis a sör maga, a kellemes komlós ízével. Összességében teljesen átlagos sör ez a 10 balling fokos csapolt változat, sem több, sem kevesebb egy könnyed cseh/szlovák sörhöz mérve.
Saját tapasztalat: A Soproni söröket kimondottan szeretem, szerintem az egyik legjobban csúszó magyar sörök közé tartozik, így örömmel bontotam fel a Soproni Démon Meggyes változatát. A pohárba töltve szép, vöröses színnel pompázott, valamint habja is egészen korrekt volt. Ízében határozottan gyümölcsösnek hatott, amely mellé kis sörös kesernyés, barnasörösen édeskés, valamint meggyesen savanykás világ is beugrott. Egy 31 fokos nyári estén kóstoltam meg, és kimondottan jól esett. Arra a tényre viszont, hogy az összetevők között mit keres a bodzalékoncentrátum egy meggyes sörnél, nem sikerült rájönnöm - valószínűleg az élelmiszeripar titka marad. Szerintem ne is bolygassuk...
Saját tapasztalat: Karácsony előtt jutottam hozzá (karácsonyi ajándék volt nekem, magamtól :) ) a Heineken 4 palackos, dobozos, eredeti holland változatához 2499 Ft-ért. A Tescoban vesztegették az akciós, szezonális termékek között, és bár kicsit sokalltam érte a fizetendő összeget, végül győzött a kíváncsiság és bekerült a kosárba. Kibontáskor tetszett az ötletesen összerakott doboz, amely tulajdonképpen egy kinyitható tartó volt, oldalanként két-két üveggel. A négyes pakk minden palackja fémből készült, és a sörgyár korszakai szerint változó, négy különböző design jelenik meg rajtuk a kezdetektől egészen a jövőbeli tervekig.
Saját tapasztalat: A Cruzcampo kis piros dobozát viszonylag olcsón mérték a Hiperdino kasszájánál, ezért a tenerifei átlagárak megismerése után nem vártam tőle csodát. Az a kevés hab, amely napvilágot látott a kitöltés során, gyakorlatilag 5 másodperccel a születése után feladta a küzdelmet és szertefoszlott. A sör színe határozottan világos, íze pedig inkább savanykás, mint komlósan keserű, és ha ez még nem lenne elég, bekeveredik a képbe a hamisíthatatlan dobozíz is. A doboz oldalán nincsenek külön összetevők, mindössze annyi, hogy "sör - árpamalátát tartalmaz". 
Saját tapasztalat: A Sopronit úgy szerettem volna megkóstolni, hogy a Soproni 1895-tel együtt tesztelem le. Nem kis keresgélés után (hogyhogy mostanában nem lehet minden boltban 1895-öt kapni??) sikerült mindkét üveget beszerezni, méghozzá nyár közepi lejárattal, hogy a frissesség hiánya ne állhasson a teszt útjába.
Saját tapasztalat: A Paulaner sörökkel eddig semmiféle bajom nem volt, gyakorlatilag kivétel nélkül megfeleltek az átlagos- vagy éppen felsőkategóriás német sörök állította mércének, egészen... egészen a mai napig. A Paulaner Hefe-Weissbier Light söre a sör típusa szerint Schankbier (D), vagy Leichtbier (A), és szerintem valahogy nem lett az igazi. Bár hogy is gondolhatnám, hogy egy Light (vagy diétás?) változat ugyanolyan ízű, és ugyanolyan finom legyen, mint "teljes: Paulaner Hefe-Weissbier 5.5%" testvére...
