Saját tapasztalat: Akár a múltkori Granát kistestvére is lehetne a 4%-os, csapolt sör jellegű Polotmavé Výčepní. Dús habbal, opálos színnel pompázott a pohárban, és alig vártam, hogy belekortyoljak. Pont az ilyen 30 fokos nyári estékhez valóak a kissé gyengébb sörök, amelyek szomjoltóként szolgálhatnak az árnyékban. Illata kávés, ízében azonban inkább a citrusos vonulat az, amit megemlítenék. Rendben lecsúszott, de semmi extra élményt nem tartogatott, ha választhatnék, inkább a korábban kóstolt Svetly Lezák 12-t innám :)
Saját tapasztalat: Általában az erősebb sörök barnák, és ez így van a Pernstejn Granát-nál is, amely egy 13-mas, 5.7% alkoholtartalommal rendelkező, mélyvöröses, rubinos színű sör. Habja dús, szép, kemény. Illata friss, édeskés. Amikor belekortyoltam, először a gyümölcsösségre emlékeztető jegyek ugrottak be, a - már-már szokásosnak mondható - kávés, karamelles jelleggel karöltve. Az egész üveg kimondottan jól esett, egyetlen negatívumként azt tudom megemlíteni, hogy a kortyok kicsit szénsavasabbak voltak, mint az az igazán kellemes fogyasztáshoz jól esett volna. Összességében korrekt, finom sör volt.
Saját tapasztalat: A Pernstejn-ek közül a múltkori Jedenáctka után most a világos lágersörre, azaz a Svetlý Ležák-ra esett a választásom. Alkohol tekintetében egy leheletnyivel van benne több, a múltkori 4.7% után ebben 5% van. A Ležák-nak kevésbé volt tartós a habja, ám az elején annyi keletkezett, hogy ki sem tudtam tölteni az üveg tartalmát teljesen a korsóba. A sör színe szép, telt, olyan, amilyennek lennie kell. A 12-esnek már határozottan erősebb komlós lecsengése van, mint a 11-esnek volt, szerintem ennek a tulajdonságának köszönhetően kicsit jobban is csúszott. Zöldfűszeresség viszont nem jelentkezett nála.
Saját tapasztalat: Emlékeim szerint Pernstejn-t még nem ittam életem során, így hát amikor apukám beállított 4 különböző üveggel a Pardubický Pivovar sörei közül, nagyon örültem neki. Meleg, nyári este lévén, a 11-esre, azaz a "jedenáctka"-ra esett a választásom, hogy kellemesen szomjoltó legyen, ne pedig fejbevágós sör (főleg ne a meccsre) :)
Saját tapasztalat: A Zlaty Bazantok nem rossz sörök... a búzasörük épp ezért tűnt fek a számomra, amikor megláttam 0.79€-ért. Ahogy megpihent a hűtőben, az oldalán leült szépen a sörélesztő, ebből tehát nincs hiány a fél literes palackban. Kitöltés előtt felkavartam, amennyire csak tudtam, hogy azt a sör aromát tudhassam a poharamban, amelyet a sörfőzdében megálmodtak számomra. Kitöltve egy határozottan zavaros, szűretlen világos búzasör került elém, rövid életű habbal a tetején. A kortyok során üdítően citrusos, búzasörös jegyekkel megáldott italt kortyoltam, amelyek utózöngéje élesztővel teli volt. Nem rossz ez a kombó, kellemesen lecsúszott az egész üveg.
Saját tapasztalat: Szlovákiai kiruccanásunk során sikerült szert tenni egy olyan Krušovicére, amelyet eddig nem láttam sehol, nevezetesen a 10-es világos változatra. (Eddig az Imperial, valamint a Černé fordult meg a kezeim között). Annak érdekében, hogy hasonlítani lehessen valamihez az új szerzeményemet, vettem mellé egyet a jól bevált Imperial-ból, hogy fej-fej mellett nézhessem meg őket. Kitöltve az a fura kép fogadott, hogy a 10-es majdnemhogy sötétebb volt, mint a 12-es. Habja kicsit ritkásabbnak bizonyult, de majdnem ugyanolyan jól bírta a fotózást, mint nagyobb társa. Illatukban nem tudtam felfedezni különbséget, és - őszintén szólva - igazából ízükben sem. Mindketten határozottan folyékonykenyeresek, élesztősek és jól ihatóak voltak. Ahogy melegedtek a kortyolások során (két sört mégiscsak lassabban tud az ember legurítani), a 10-es picit vizezettebbnek tűnt (amely logikus is), de így sem volt rossz!
Saját tapasztalat: A Praga Premium Pils sör a nevével ellentétben nem Prágában, hanem České Budejovice-ben készül, a Samson sörfőzdében. Miután felpattintottam a fehér kupakot, és kitöltöttem a sört a korsóba, egy kimondottan bíztató illatfelhő csapta meg az orromat, szinte kívánta, hogy belekortyoljak. Habja kevés volt, és már az első kortynál jelentős mennyiségű folyékony kenyér áramlott a számba, az igencsak szénsavas, keserű italból. Az elején meg voltam győződve róla, hogy szinte Pilsner Urquell szintű sört fogok kortyolni, azonban rövidesen szertefoszlott ez bennem, mivel sem olyan markáns, jellegzetes íze nem volt, sem pedig nem birizgálta meg a szájpadlásomat olyan "csehesen pilzeniesen"... Tulajdonképpen nem rossz sör ez, de nagyobb durranást vártam.
Saját tapasztalat: Malátásan édes és kávés: ez az a két szó, ami beugrott az első kortyoknál. A Černá Hora Granát-ja egy olyan barna "ležák" sör, amelyet régóta meg szerettem volna kóstolni, mivel a másik két - eddig kipróbált - testvére, a Černá Hora Velen 4.8% és Černá Hora Kvasar s medem 5.7% is kellemes emlékként maradt meg bennem. A Granát habja példaértékű, nemcsak dús és tartós, de a sör barnasága is átjárta. A kortyolások során nem volt semmiféle kellemetlen mellékíz, minden kortya jól csúszott. Kimondottan jól el van találva szerintem a malátás édesség, mivel teljes egészében megmaradt a sörökre jellemző kissé kesernyés jellege is, amely olyan jól összeolvadt a barnasör mivoltával, hogy mindig szívesen fogok visszaemlékezni erre az üvegre. Mindazonáltal nem veszélyesen erős, a 4.5%-nak hála akár egész este el lehetne kortyolgatni :)
Saját tapasztalat: Kozel Premiumot itthon szerintem nem forgalmaznak, ugyanis eddig mindössze a licensz alapján gyártott világos Kozel-hez volt szerencsém, ami a hazai kínálatot illeti, ezért kíváncsian szemléltem legújabb szerzeményemet. Szlovákiából szereztem be ezt az üveget, valamint mellé egy "sima" változatot is, hogy egymás mellé tölthessem őket. A címkéket elolvasva ismét új felfedezést sikerült tennem, ugyanis a korábbi - Csehországban vásárolttal - ellentétben, ezt nem a Plzeňský Prazdroj készíti Plzeň-ben, (ugyanaz, mint a Pilsner Urquell-t is), hanem Szlovákiában a Pivovary Topvar főzi a pilseni licensz alapján. Ez aztán a kavarodás kérem... Ezután fej-fej mellett kitöltöttem őket, és úgy tűnt, hogy a jobb oldali Premium egy hangyányit sötétebb 10-es társánál (később, ahogy forgattam, meg áttettem a kóstoláshoz egy másik asztalra, ez a különbség észrevehetetlenné vált) Habjuk kb. egyszerre tűnt el, ebből a szempontból teljesen egyformák is lehetnének, ami viszont tényleg kicsit kiadta az eltérést az az ízük volt. A Premium valahogy gazdagabb, teltebb, malátásabb karaktereket hordozott magán, és ahogy utána belekortyoltam a Svetlý-be, az kicsit "hamisabbnak", vizezettebbnek tűnt. Lehet, hogy ehhez az észrevételhez az is hozzásegített, hogy elolvashattam a címkéket, de azon a tényen nem változtat, hogy a 12-es Premium maximálisan megérte az árát (€0.75 , azaz kb. 225Ft), uagynis itthon az "utángyártottat" sem igazán lehet sokkal olcsóbban kapni, ráadásul az még gyengébb is a Premium-nál. Egy szónak is száz a vége, alapvetően rendben volt ez a sör a saját kategóriájában!
